Home » Elméleti evolúcióbiológia – óravázlat

Elméleti evolúcióbiológia – óravázlat

  • Rövid leírások arról, melyik órán mit mondtam el.
  • Minek hol lehet utánanézni: jön. (Régebbi a lap alján)

Előadásvideók a FizWeb-en! (Tavalyi is, idei is, egyik sem teljes.)

II. 13.

Scheuring István előadása:

A nagymama, aki lehozott minket a fáról: A menopauza evolúciója és következményei

Előadás prezentáció: PDF

Természet Világa cikk: PDF

A lényeg: az ember – a legtöbb állattól eltérően – lényegesen hosszabb ideig él, mint ameddig termékeny. Ennek valószínűleg az az evolúciós oka, hogy az utódok felnevelésében a nagycsalád – és főleg a nagymamák – is résztvesznek.

II. 20.

Bevezető előadás.

Evolúció és evolúcióellenesség, mi a tudomány?

Gerinces melső végtag evolúciója: homológia vs. analógia

Gerincesek evolúciója: taxon vs. klád

Kopoltyúív evolúciója: törzsfejődés vs. egyedfejlődés

Szem evolúciója: csak kis lépésben, és minden ki lépésnek előnyösnek kell lennie!

Molekuláris törzsfák

Prokarióták és eukarióták

Előadás prezentáció: PDF

FizWeb videó

II. 27.

Bevezetés folytatása

Exponenciális növekedés, korlátba ütközés, szelekció.

Szelekció jegyzet: PDF

FizWeb videó

III. 6.

Kompetitív kizárás

Összefoglalás. A populációk növekedése visszahat a környezetre oly módon, hogy a hosszúrtávú növekedési ráta zérusra csökkenjen. Szabályozó változóknak nevezzük azokat a környezeti változókat, amelyek ezt a visszacsatolást közvetítik. Ilyen változó lehet a tápanyag-koncentráció, az üres oduk száma, a ferőzés valószínűsége, és még sok minden más. Legfeljebb annyi faj élhet robusztusan együtt, ahány ilyen változó van. Speciálisan, ha csak egy szabályozó változó van, akkor – generikusan – egy faj megnyeri a versengést, a többi kiszorul. A versengést az nyeri, aki a legpesszimálisabb körülményeket kibírja, amikor a többiek már kipusztulnak.

Erről nem találtam olyan feltennivalót, ami elég jól lefedné az elmondottakat, viszont pont ennek az óránk az anyaga jól követhető a videóról. És persze a belinkelt anyagok jó részében van ezzel átfedő tartalom.

Leginkább talán az Ökológia c. tankönyvben található meg ez az anyag, persze tágabb kontextusban.

FizWeb videó

III. 13.

Lotka-Volterra versengési egyenlet.

Kovács Bianka diplomamunkája, 1. fejezet

FizWeb videó

III. 20.

Diszkrét idejű logisztikus növekedés:

bonyolult dinamika lehetősége: fixpont, határciklus, kaotikus dinamika

Wikipedia: Logistic map

Diploid egylókuszos populációgenetika

Szelekció jegyzet: PDF

FizWeb videó

III. 27.

Szexuális reprodukció, genetikai rekombináció

IV. 10.

Kvantitatív genetika, Pásztor Erzsébet előadása.

Előadás prezentáció: PDF

IV. 17.

Génhelyettesítés valószínűségi elmélete, 1. rész

Előadás prezentáció: PDF

Jegyzet: PDF

FizWeb videó

IV. 24.

Génhelyettesítés valószínűségi elmélete, 2. rész

(A fenti prezentráció és jegyzet.)

Fajkeletkezés, adaptív dinamika

Meszéna doktori, 3. és 5.3. fejezetek: PDF

FizWeb videó

V. 8.

Új molekuláris törzsfa az állatvilág eredetéről: Nature cikk

Wikipedia: Animal

Folytonos együttélés, adaptív dinamika folytatás

Cikk: PDF

FizWeb videó

V. 15.

Összefoglaló, záróóra. Nagyon sok mindenről beszéltem röviden, főleg olyasmiről, ami korábban kimaradt. És főleg az összképre koncentrálva. Az evolúció nagyon különböző időskálákon és nagyon különböző komplexitási szinteken zajlik. A mikroevolúciós adaptív evolúciót a pillanatnyi előnyök-hátrányok hajtják. Ez egy viszonylag gyors folyamat, amely hamar bekonvergál egy lokális optimumba, és ottmarad addíg, amíg a körülmények gyökeresen meg nem változnak. Hosszabb időskálán az evolúció környezetti visszahatása – hogy tii. minen populáció leterheli azt a forrást, amire specializálódott – időről időre elágazó evolúcióhoz, fajképződéshez vezet. Az egészen hosszú időskálát viszont az dominálja, hogy a pillanatszerűen előnyös kis változások nagynéha teljesen új utakat nyitnak meg, amelyek aztán hosszú távon nagyon nagy evolúciós változásokhoz vezetnek. Mikroevolúciós szinten a szelekció – a pillanatnyi alkalmazkodáson túl – nem vezet valamilyen folyamatos tökéletesedésre, vagy komplexebbé váláshoz. (Komplexebbnek lenni általában nagy hátrány.) Nagy néha viszont az evolúció – egy viszonylag rövid átmenet során – rátalál egy nagyobb komplexitáson megvalósuló életlehetőségre.

Mindezekről egy válogatás olvasnivalóul:

Olvasnivalók

Játékelméleti gyorstalpaló. Javaslom a Wikipedia oldalt:

https://en.wikipedia.org/wiki/Evolutionary_game_theory

Hanusovszky Líva írt korábban két összefoglalót, ez az egyik, ez pedig a másik.

Nagy evolúciós ugrások:

https://en.wikipedia.org/wiki/The_Major_Transitions_in_Evolution

Konin-Martin elmélet az élet hőforrásokbeli eredetéről:

1   2   3   4

RNS-világ:

https://en.wikipedia.org/wiki/RNA_world

Eukarióta sejt:

https://en.wikipedia.org/wiki/Eukaryote

Bilateriák:

https://en.wikipedia.org/wiki/Bilateria

HOX gének:

https://en.wikipedia.org/wiki/Hox_gene

Emberréválás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Human_evolution

Viselkedési elágazás elmélete:

https://www.researchgate.net/profile/Alexandre_Hyafil/publication/5882538_Anterior_Prefrontal_Function_and_the_Limits_of_Human_Decision-Making/links/540476780cf2c48563b094ed.pdf


Leave a comment

Your email address will not be published.

Archives