Rövid leírások arról, melyik órán mit mondtam el, illetve, hogy melyik jegyzetből lehet utánaolvasni. Az utóbbi elsősorban akkor, ha változik a korábbiakhoz képest.
A két alapjegyzet:
- Az entrópiától az idegsejtig (Meszéna Géza)
- Fejezetek a fizikából (Elektrosztatika, rezgések és hullámok, kvantummechanika, Szilágyi András)
További olvasnivalókat lásd itt.
IX. 18.
Bevezető óra. Beszélgettünk a megértés mibenlétéről a fizikában. Megbeszéltünk egy kemosztát kísérletet. Kiszámoltuk, hogy a Hold gyorsulása a Newton-féle gravitációs törvénynek megfelelően kisebb, mint a fáról leeső almáé – sőt azt is, hogy Kepler 3. törvénye is ebből következik.
IX. 22.
Bevezetés 2. Elmeséltem a fizika fejlődését Newtontól napjainkig.
IX. 25.
A statisztikus termodinamika alapjai. Mikroállapot, makroállapot, második főtétel, temodinamikai egyensúly, termodinamikai valószínűség, entrópia, hőmérséklet. Boltzmann-eloszlás. E témakör alapjai az 1. jegyzetben találhatóak.
IX. 29. – X. 2.
Termodinamikai nemegyensúly a biológiában. Kemiozmotikus csatolás. Kémiai reakciók, aktivációs energia. Szabadenergia, kémiai potenciál. Nerst egyenlet.
X. 6.
Animációkat vetítettem membránhoz kötött bioenergetikai folyamatokról: membránpotenciál keletkezése, passzív és aktív iontranszport, kemiozmotikus csatolás, protonfűggő ATP szintetáz működése.
X. 9.
Elektrosztatika alapjai és a membránpotenciál. Ez az anyag – az előadásnál jóval bőségesebb formában – a 2. jegyzetben található meg.
X. 13.
Terepgyakorlat miatt elmaradt.
X. 16.
Idegingerület. Az 1. jegyzet tartalmazza az elméleti anyagot, és itt található az, amit vetítettem.
X. 20.
Horváth Gábor evőadása a polarizációlátásról.
X. 27.
Rezgések és hullámok – bevezetés; 2. jegyzet
XI. 6.
Szuperpozíció és hulláminterferencia, 2. jegyzet. az alábbi Wikipédia oldalakat mutogattam:
XI. 10-27. órák
Kvantummechanika: hullámfüggvénytől az atomszerkezetig; 2. jegyzet. Az atomszerkezetről két prezentációt is mutattam: E1, E2. A Fourier transzformációk világáról itt van egy népszerűsítő cikkem – ez jóval több, mint amit az órán elmondtam.
XII. 1.
Lencsék, lencsetörvény. Mikroszkóp, távcső felbontóképessége – 2. jegyzet.
XII. 4.
Fehérje térszerkezet meghatározás: Röntgen krisztallográfia és NMR. Az NMR elve, NMR spektrum, NMR képalkotás, fNMR. Jó Wikipedia oldalak vannak:
Protein structure determination
Nuclear magnetic resonance spectroscopy
Functional magnetic resonance imaging
XII. 8.
Globális felmelegedés. Az IPPC következő anyagaiból mutogattam:
The Physical Science Basis, Chapter 1
2014-es jelentés:
XII.12.
Ionozációs sugárzások egészségügyi kockázata